Fókusz Fejlesztő Központ

Neurofeedback tréning

Mi a neurofeedback?

Feedback: visszacsatolás, visszajelzés

Biofeedback: biológiai visszacsatolás, visszajelzés arról, hogy testünk hogy működik.

Biofeedback segítségével megtanulhatjuk befolyásolni az akaratlan funkcióinkat, mint például a szívfrekvenciánkat, a vérnyomásunkat, a percenkénti légzésszámunkat, az izomösszehúzódásainkat, az agyhullámainkat, stb.

Ezáltal lehetőségünk van arra, hogy javítsuk egészségi állapotunkat, növeljük testi és szellemi teljesítményünket.

A wikipédia leírása alapján a biofeedback olyan módszereket jelent, amik élettani működések tudatosítására irányulnak – mindenekelőtt olyan készülékekkel, amik információt szolgáltatnak ezeknek az élettani rendszereknek a működéséről – az akaratlagos befolyásolás képességének megszerzése céljával.

Neurofeedback: egyfajta biofeedback, visszajelzés arról, hogy az agyunk hogy működik. A módszer segítségével megtanulhatjuk befolyásolni az agyhullámainkat az egészségi állapot és a szellemi teljesítmény javítása érdekében.

Tulajdonképpen egy olyan tükör, amelynek segítségével láthatóvá válik az agy elektromos működése.

Az agyhullámokat figyeli, melyekről azonnali visszajelzést ad a páciens számára, aki ezáltal saját maga képes befolyásolni agyműködését. A neurofeedback tréninghez használt készülék az elektroenkefalográf (EEG), ez teszi láthatóvá az agyhullámokat, elénk tárva ezzel az agy elektromos működését.  


NEUROFEEDBACK = EEG-BIOFEEDBACK


A neurofeedback, vagy másik nevén EEG-biofeedback tréning az egyik legmodernebb tanulási rendszer napjainkban, amely az agy működésének szabályozásán keresztül fejti ki tartós hatását. A neurofeedback tréning egy aktív tanulási folyamat, amit a páciens egy céltudatos, folyamatos visszajelzésnek köszönhetően, egy speciális számítógépes támogatással képes hatékonyan elvégezni.

Mi a célja a neurofeedback tréningnek?

Az emberi agy számos probléma esetében az elvárttól eltérő agyhullám-mintázatot mutat.A tréning segít korrigálni a testi működési zavarok mögött meghúzódó jellegzetes kóros agyi működési mintázatokat.

Az agyműködés optimalizálása, tökéletesítése a cél, melyet az agyhullámok monitorozásán és tanításán keresztül ér el.

A tréning során a tréner segítségével a páciens megtanulja saját agyhullámainak irányítását. Tehát egy akaratlan funkció akaratlagos befolyásolásának a megtanulása a cél.

Az agytevékenység optimalizálása a kellemetlen tünetek, problémák megszűnésével jár.

A neurofeedback tréningen a páciens aktívan részt vesz, partnere a fejlesztőnek.

Amplitúdó tréning: a neurofeedback tréning során az elvárttól eltérő agyhullámok amplitúdójának csökkentését vagy növelését segítjük, hogy a problémák megszűnjenek, és az agy működése harmonikussá váljon.

Egyéb neurofeedback tréning mód is létezik, a Fókusz Fejlesztő Központban az amplitúdó módszer érhető el. Ez a módszer a kliens egyéni értékein alapszik, ahhoz alkalmazkodik, a kliens egyéni szükségleteit célozza meg.

A neurofeedback az agy működésének optimalizálásával, harmonizálásával -gyógyszerek nélkül – képes a kedvezőtlen állapotok megszüntetésére.

Fő célja:

  • a koncentráció növelése
  • a figyelem fenntartása
  • a viselkedészavar korrigálása,
  • a hiperaktivitás csökkentése
  • a szellemi teljesítmény fokozása
  • az alvászavar megszüntetése
  • a szorongás csökkentése
  • relaxáció

A neurofeedback tréning nem helyettesíti, csak kiegészíti az orvosi vagy pszichológiai vizsgálatot és terápiát, nem egészségügyi szolgáltatás.


Hogyan történik az agyhullámok monitorozása?

A neurofeedback tréninghez használt készülék az elektroenkefalográf (EEG), ez teszi láthatóvá az agyhullámokat, elénk tárva ezzel az agy elektromos működését.  

Az EEG az agyi aktivitás mérésének igen durva műszere. Amit mérünk, az több milliárd idegsejt tevékenységének átlagos értéke. Ennek ellenére jelenleg ez a legjobb technikai eszköz, amellyel az agy aktivitását vizsgálni tudjuk.


A tréninget megelőző EEG mérés eredménye nem orvosi diagnózis felállítására szolgál.


A felmérés, illetve a tréning alatt az agyi elektromos tevékenység kerül rögzítésre.

Az elektromos jeleket az agy idegsejtjei bocsátják ki, ezeket érzékelik a fejbőrre helyezett elektródák. Az elvezetett jeleket egy számítógép villámgyorsan feldolgozza. A számítógép monitorján megjelenő, különböző lefutású görbék formájában követhetők nyomon az agyhullámok.    Az agyhullámok frekvenciatartománya alapján megkülönböztetünk alfa-, béta-, théta-, delta- és gamma-hullámokat; a hullámok mintázata a különböző tudatállapotoknál más és más, függ az éppen végzett mentális tevékenységektől is.

Az emberi agy számos probléma esetében az elvárttól eltérő agyhullám-mintázatot mutat

Amplitúdó neurofeedback tréning a gyakorlatban

Az első találkozás konzultáció és felmérés.

A neurofeedback akkor segít, ha a pszichés vagy neurológiai probléma kimutatható működési eltéréseket okoz az agyhullámokban.

Ezért a tréning egy felméréssel, az agy elektromos tevékenységének feltérképezésével kezdődik (EEG) minden esetben.

A hajas fejbőr megfelelő pontjaira helyezett érzékelők veszik az agy elektromos jeleit, egy számítógépes program nagyon gyorsan feldolgozza ezeket a jeleket és a tréner számára a monitoron hullámkép formájában láthatóvá teszi.

A fejről elvezetett elektromos jelek tanulmányozásával felismerhetők azok az optimálistól eltérő, jellegzetes mintázatok, melyek korrigálásával a kliens  problémájának megoldódása várható.

A neurofeedback tréner feladata az agyhullámok feltérképezése, a normálistól való eltérés felismerése és ezek összhangba hozása a klinikai tünetekkel.

  • Ha a neurofeedback módszer megfelelőnek tűnik, akkor a kliensre és a problémájára szabott egyéni tréning-sorozat megtervezése következik. A panaszok és a talált EEG-eltérések alapján egy tréningprotokoll készül.

Ez tartalmazza, hogy az adott problémára a kliens mely agykérgi területe felett, milyen feedback beállításokkal, hogyan végezze a gyakorlást, mennyi ideig tartson egy-egy tréning, heti hány alkalommal ajánlott a tréning végzése, hány alkalomra lesz szükség és mikor, hogyan mérjük fel az eredményt.


Minden esetben a tréningprotokoll személyre szabott, hisz nincs két egyforma ember, nincs két egyforma agyi hullámkép.


Mind a mérésnél, mind a tréningek során elektródákat helyezünk el a hajas fejbőrön, az agy különböző területei (homloklebeny, halántéklebeny, falcsonti lebeny) felett.

Az elektródákat speciális „paszta” segítségével rögzítjük.

  • A fejtetőn elhelyezett szenzorok veszik az agy saját jeleit.
  • A szenzorokhoz (elektródákhoz) csatlakozó vezetékek továbbítják a felvett jeleket az erősítő, rögzítő készüléknek, majd egy erre a célra kifejlesztett számítógépes szoftver ezeket villámgyorsan feldolgozza.
  • A monitoron megjelenik az agy elektromos működését leíró hullámsorozat, melynek neve elektroenkefalogram.
  • A tréner a látott agyi hullámkép alapján végzi a készülék finomhangolását.
  • A kliens a tréner által megadott beállítások mentén visszajelzést kap.
    Neki nem kell értelmeznie az agyi hullámképét, hiszen a számítógépes program számára értelmezhető, játékos nyelvre lefordítja, hogy megfelelő-e, avagy „javításra szorul”.
  • A kliens egy filmet vagy egy animációt néz. Közben „jutalmazó” vagy „büntető” vizuális- és/vagy hangjelzéseket kap az agyhullám mintázatának megfelelően.

Ha az adott agyhullám amplitúdója a kívánt tartományba esik, a gyakorló „jutalomban” részesül, ellenkező esetben „büntetésben”.

Egy monitoron nézett film esetén „büntetés” vagy „jutalom” lehet a kép méretének csökkenése vagy növekedése; zavaró vagy normál hang; illetve számítógépes animáció nézésekor annak akadozása vagy elindulása. Ha például a neurofeedback tréning alatt a páciens figyelme lankad, koncentrációja gyengül, a monitoron nézett animáció (pl. egy hullámvasút) megáll, zúg. Ha sikerül agyhullámait megfelelő mederbe terelni, kijavítja a hullámképet, az agya az elvárt, optimális hullámokat mutatja, akkor néhány ezredmásodpercen belül jutalomként megszűnik minden zavaró tényező, élvezhető az általa nézett animáció vagy film. Ez és a fejlesztő dicsérő szava a jutalom. Ezáltal képes megtanulni az optimális agyhullám-mintázat produkálását.

A tréningek során a neurofeedback készülék automatikusan végzi a mérést, a kliens pedig a tréner feedback beállításának megfelelően folyamatos – egy alkalom alatt több ezer – visszajelzést kap az agyi aktivitásáról. A beállításokat csak képzett tréner végezheti.

A beállításnál a tréner figyelembe veszi a teljes hullámképet és az egyes agyi hullámok amplitúdójának abszolút értékét is.

A tréner a különböző agyhullámokra nézve meghatározza azt a küszöbértéket, amely kívánatos az optimális működéshez.

A neurofeedback amplitúdó tréning során az elvárttól eltérő agyhullámok amplitúdójának csökkentését vagy növelését segítjük ezekkel a beállításokkal. A cél, hogy a problémák megszűnjenek, és az agy működése harmonikussá váljon.

A kliens úgy tanulja meg szabályozni saját agyműködését, hogy azonnali „jutalmazó-megerősítő”, vagy „büntető-gátló” jellegű visszajelzéseket kap a pillanatnyi agyhullám mintázata alapján.

Ezt az erre a célra kifejlesztett számítógépes szoftver teszi lehetővé, amely a megadott beállítások mentén ad visszajelzést a kliens számára.

A gyakorló tulajdonképpen a „fejével” működteti, a saját agyhullámaival vezérli a számítógépet. Képes megtanulni, hogy milyen az optimális agyhullám-mintázat, és hogyan lehet azt produkálni. Agyának hullámképe a gyakorlásoknak köszönhetően optimálissá válik.

Az idegrendszer a tanulás során újraszervezi magát, új funkcionális idegsejt-hálózatokat épít ki.

Ahhoz, hogy az agyműködés normalizálódjon, és a kívánt hatást elérhessük, átlagosan 40-60 fejlesztő alkalomra van szükség.

Ha a hullámkép nem megfelelő, annak oka van. Például a gyakorló szorong, feszült, figyelme elkalandozó, koncentrációja nem megtartott, stb.

Egy neurofeedback tréning alatt közel 2000 alkalommal kap a tréningezett személy visszajelzést arról, hogy megtartott-e a figyelme, koncentrációja, vagy sem. A tréningeknek köszönhetően az agy megtanulja, hogy hogyan tartsa fenn a figyelmet.

A megváltozott működés lemérhető az elvezetett EEG-mintázat korrekciójában, a „jutalom” és „büntetés” arányának javulásában és nem utolsó sorban a klinikai tünetek javulásában. Megszűnnek azok a kellemetlen problémák, panaszok, melyek korábban az idegrendszer kóros működési mintázatában mutatkoztak meg.

A módszer tulajdonképpen úgy hat, hogy a kliens észre sem veszi a fejlesztést: míg ő egy számítógép képernyőn például kedvenc meséjét nézi vagy egy animációt mozgat, a kondicionálás (a tanulás egyik formája, feltételes reflex képzése) teszi a dolgát. Az agyi hullámokat mérő műszer akkor ad „jutalmat” a nézőjének, ha az agy az adott területen kellő aktivitást produkál (a kliens a mesére összpontosít, nem izeg-mozog) – ezzel veszi rá a központi idegrendszert a koncentrálásra, hosszantartó figyelemre.

Fontos a válasz és a megerősítés időbeli kapcsolata. Kimutatták, hogy az azonnali megerősítés hatékonyabb, mint a késleltetett. Minél hosszabb idő telik el a válasz és a megerősítés között, annál gyengébb a válasz ereje. A neurofeedback tréning során a megerősítés azonnal érkezik.

A neurofeedback tréning során az agyhullámokat monitorozva a figyelem, koncentráció csökkenése azonnal visszajelezhető a páciens számára.

Milyen eszközzel történik a neurofeedback tréning?

Mind a felmérés, mind a tréning kétcsatornás monopoláris EEG készülékkel (ProComp 2; BioGraph Infiniti, Thought Technology) történik.

A fejbőr két pontjára helyezünk elektródát egyidőben, így két, elektróda alatti agyterület elektromos tevékenységéről kapunk információt. Ha a két agyfélteke azonos területei felé helyezzük a két elektródát, akkor egyszerre láthatóak a két agyfélteke azonos régiójában az agyhullámok számszerű értékei, illetve az is, hogy a két agyfélteke együttműködése (koheranciája) mennyire harmonikus, optimális.

Ezáltal az alkalmazott módszerrel akár egyszerre végezhető a koherencia-, illetve az amplitúdó tréning.

Mi a koherancia tréning?

Régóta tudjuk, hogy a két agyféltekénk eltérő módon működik. A bal agyféltekénk felelős a logikus, racionális, analitikus gondolkodásért,  a jobb agyfélteke pedig a kreatívitásért, a képzelőerőt igénylő, holisztikus gondolkodásért. A bal féltekénkkel beszélünk, írunk, olvasunk, számolunk, elemzünk, érvelünk, itt található a beszéd, az írás-olvasás, az emlékezés, az időérzékelés központja.

A jobb agyféltekénkkel rajzolunk, hallgatjuk és élvezzük a zenét, ezzel látjuk az összefüggéseket a különböző dolgok között, ennek köszönhetők a „megérzéseink”, ezzel éljük át az érzelmeket, a térbeli képességekért, a szín-, arc- és alakfelismerésért és más nem verbális készségekért a jobb agyfélteke a felelős.

A bal agyfélteke felelős a fókuszált figyelemért, a jobb félteke pedig a huzamosabb ideig fenntartható, széles fókuszú, éber figyelemért. A bal félteke a már megszerzett információk, ismeretek, az emlékek, az előhívható sablonok segítségével oldja meg a problémákat, míg a jobb oldal kreatív, intuitív, az új információkat is figyelembe veszi a megoldások keresésénél.

A két agyfélteke eltérő szerepet játszik az észlelés, a viselkedés, a megismerés és az érzelmi élet vonatkozásában.

Azonban a két agyféltekénk működése nem választható el szigorúan egymástól. Mindennapi életünkben, feladatainkban az agyféltekék együttműködésére van szükségünk. Az észlelés, kiértékelés, érzelmi válaszadás és viselkedés irányításában mindkét agyféltekénk részt vesz.

Bár a bal agyféltekében van a beszédközpont, de a hangsúly és a beszéd ritmusának elemzése a jobb félteke feladata, így a kommunikációhoz, a társalgáshoz a két agyfélteke együttműködése elengedhetetlen.

Bár a térfelismerő funkciókért felelős központok a jobb féltekében vannak, a közlekedéshez a tájékozódás, az agyi térképek használata, az emlékek előhívása, a motoros funkciók a két agyfélteke összehangolt működését feltételezik.

Mivel az agy plasztikus, képes rugalmasan alkalmazkodni, új ideghálózatokat kiépíteni, így az egyes képességek helyszíne is változhat, ha a körülmények úgy kívánják.

A megfelelő működéshez az szükséges, hogy a különböző területek között gyorsan, könnyedén létesüljenek idegi kapcsolatok.  

A koherancia tréninggel a két agyfélteke megfelelő együttműködését segítjük. Ezáltal hozzájárul, hogy a kliens a mindennapi feladataiban jól működjön.

Minek köszönhető, hogy a neurofeedbackkel az agyműködés befolyásolható?

A tréning során a gyakorló az agyával, gondolataival irányítja a számítógépes játékokat, animációkat. Mindeközben agyának hullámképe fokozatosan a normális mintázatot ölti fel. Az idegrendszer a tanulás során újraszervezi magát, új funkcionális idegsejt-hálózatokat épít ki.

Ez a neuroplaszticitás, az agy képlékenysége. Az agy képes strukturálisan és funkcionálisan átrendeződni. Ennek köszönhető, hogy rendszeres használattal hosszú távon pozitív irányba befolyásolható az agyműködés. Mivel a gyermekek agya még képlékenyebb és befogadóbb a változásra, mint a felnőttek agya, ők gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak a tréningekre.

A neuroplaszticitás (az agy képlékenysége) miatt valószínűsíthető, hogy rendszeres használattal hosszú távon pozitív irányba befolyásolható az agyműködés.

Az agy plaszticitása az izomhoz hasonlítható. Minél gyakrabban használunk egy izmot, az annál erősebb lesz; minél kevesebbet használjuk, annál jobban leépül az állománya. Ugyanez történik az agyunk esetében is, minél többet dolgoztatjuk, annál több új idegi kapcsolat alakul ki – természetesen a gondolatainknak megfelelően.

A minket érő külső és belső ingereken keresztül folyamatosan formáljuk agyunk neuron hálózatát. Az agy képes strukturálisan és funkcionálisan is átrendeződni. Mind a fizikai élmények, mind a tanulás, mind a gondolatok megváltoztatják agyunkat.

Úgy tűnik, hogy az agyhullámok szoros kapcsolatban állnak az agyi hírvivő molekulákkal, a neurotranszmitterekkel (ingerületátvivő anyagok); bár egyelőre nem tudjuk, hogy a neurotranszmitterek eloszlása hoz-e létre jellemző agyhullám-mintázatokat vagy éppen fordítva, de úgy tűnik, a rendszerbe be lehet lépni az agyhullámok külső stimuláció segítségével való optimalizálásával. A kémiai úton ható szerek a neurotranszmitterekre hatnak.

Mi a neurofeedback módszer alapja?

A neurofeedback módszer alapja az operáns kondícionálás.

Az operáns kondícionálás akaratlagos tanulási folyamat.

Az operáns kondicionálás során a páciens megtanulja, hogy egy adott viselkedés, egy adott állapot egyedi következményekkel jár.

Tulajdonképpen ez egy jutalmazáson alapuló tanulás. Ha a viselkedést (állapotot) közvetlenül jutalom követi, akkor az adott viselkedés (állapot) tanulása megerősödik, szándékossá válik.

A véletlen vagy ösztönös megnyilvánulásokkal szemben az operáns viselkedés tehát szándékos, az alany aktívan végzi, azzal a céllal, hogy valamilyen eredményt érjen el.

A valódi élet viselkedéseinek többsége ilyen.

Például egy csecsemőt egyedül hagyva a gyerekágyban, a csecsemő spontán módon rugdalózik és gügyög. A csecsemő gyakrabban gügyög, ha a szülők minden gügyögését odafigyeléssel jutalmazzák. Az operáns kondicionálás annak megtanulását jelenti, hogy egy bizonyos viselkedés (gügyögés) egy bizonyos cél (szülők figyelme) eléréséhez vezet.

Hasonlóképpen működik a neurofeedback tréning is.

A neurofeedback módszer célja az, hogy  megtanítsa az agynak annak az agyhullám mintázatnak a kivitelezését, amelyben leghatékonyabban tud például egy adott feladatot elvégezni, vagy egy kívánt állapotot elérni.

E cél eléréséhez a páciens a tréner segítségével megtanulja saját agyhullámainak irányítását.

Az operáns kondícionálás alapelveiről részletesebben:

Az operáns kondicionálás alapelveit Thorndike és Skinner írta le.

Az operáns kondicionálás tanulmányozása a századfordulón E. L. Thorndike (1898) kísérletsorozatával kezdődött.

Thorndike effektus-törvénye alapján azok a viselkedések, amelyeket pozitív megerősítés (jutalom) követ, később sokkal nagyobb valószínűséggel jelennek meg, mint azok amelyeket negatív megerősítés (büntetés) követ.

Ha egy éhes macskát betesznek egy ketrecbe, amelynek ajtaját egy egyszerű retesz zárja, és egy darab halat elhelyeznek a ketrecen kívül, akkor kezdetben a macska úgy próbálja meg elérni az ételt, hogy mancsait kidugja a rácsok között. Amikor ezzel kudarcot vall, körbejárja a ketrecet, és számos különféle viselkedéssel próbálkozik. Egyszer csak véletlenül megüti a reteszt, kiszabadul, és megeszi a halat. Ha ezután a kutatók visszateszik a macskát a ketrecébe, és újabb haldarabot helyeznek el kívül, akkor a macska nagyjából megismétli az előző viselkedéssort, majd ismét véletlenül ráüt a reteszre. Ha a kutatók ezt a procedúrát újra és újra megismétlik, akkor a próbák sorozata folyamán a macska fokozatosan elhagyja irreleváns viselkedéseinek többségét, és végül amint beteszik a ketrecbe, sikeresen kinyitja a reteszt, és kiszabadul. A macska tehát megtanulja kinyitni a reteszt, hogy megkaparinthassa az élelmet.

Úgy tűnhet, hogy a macska értelmesen cselekszik, Thorndike azonban hangsúlyozta, nagyon kevés „értelem” működik itt. Nincs egy olyan pillanat, amikor úgy látszana, hogy a macska rájön a probléma megoldására. Ehelyett a macska teljesítménye fokozatosan alakul ki a próbák folyamán. Ha a kísérlet vezetője a macska mancsát a reteszre helyezi, és lenyomja azt, megmutatva ezzel a megoldást, a tanulás akkor is ugyanolyan lassan folytatódik. A macska magatartása leginkább próba-szerencse viselkedésnek tűnik, és ha a jutalom közvetlenül követi az ilyen viselkedést, az adott akció tanulása megerősödik. Ezt a megerősödést nevezte Thorndike az effektus törvényének. Úgy érvelt, hogy az effektus törvénye a véletlenszerű cselekvések közül csak azokat válogatja ki, amelyeknek a következménye pozitív. Az effektus törvénye tehát a legalkalmasabb válasz fennmaradását hirdeti (Schwartz, 1989).

Az operáns kondicionálás mai tanulmányozása és értelmezése nagyrészt B. F. Skinnernek köszönhető. Operáns kondicionálásra kidolgozott módszere egyszerűbb, mint a Thorndike-é, és széles körben elfogadottá vált.

A skinneri kísérletben egy éhes állatot (általában patkányt vagy galambot) helyeznek egy dobozba, amelyet népszerű nevén „Skinner-boxnak”, Skinner-doboznak neveznek. A doboz belseje teljesen csupasz, kivéve egy kiálló pedált, amely alatt egy etetőtál van. Ha beteszünk egy patkányt egy ilyen dobozba, akkor a patkány körbejár, vizsgálódik. Esetleg megnézi a pedált, és megnyomja. A kezdeti pedálnyomási gyakoriságot veszik a pedálnyomás gyakoriságának alapszintjének. Miután megállapítják ezt az alapszintet, a kísérletvezető bekapcsolja a dobozon kívül elhelyezkedő ételadagolót. Ettől kezdve ahányszor csak a patkány megnyomja a pedált, egy kis ételgalacsin hullik a tálba. A patkány megeszi az ételt, majd hamarosan ismét megnyomja a pedált; az étel megerősíti a pedálnyomást, és a nyomkodás gyakorisága drámaian megnő. Ha az ételtartályt lekapcsoljuk a dobozról, tehát a továbbiakban a pedálnyomás nem eredményez ételt, a pedálnyomás gyakorisága csökken. Az operánsan kondicionált választ a megerősítés hiánya éppen úgy kioltja, mint a klasszikus kondicionálásnál.

Az operáns kondicionálás az emberi viselkedésben nagy szerepet  játszik.

Az életben ritka, hogy egy viselkedés minden egyes esete megerősítést kapjon – például a szorgalmas munkát néha dicséret követi, gyakran azonban elmarad az elismerés. Ha az operáns kondicionálás csak folyamatos megerősítéssel működne, kevés szerepet játszhatna életünkben. Kiderült azonban, hogy egy viselkedés kondicionálható és fenntartható akkor is, ha eseteinek csak töredékét erősítik meg.

A részleges megerősítéssel tanult válasz kioltása sokkal lassabb, mint a folyamatos megerősítéssel tanult válaszé.

Fontos a válasz és a megerősítés időbeli kapcsolata. Kimutatták, hogy az azonnali megerősítés hatékonyabb, mint a késleltetett. Minél hosszabb idő telik el a válasz és a megerősítés között, annál gyengébb a válasz ereje.

Sok fejlődéspszichológus felhívta már arra a figyelmet, hogy a megerősítés késleltetettsége fontos tényező a gyereknevelésben. Ha például a gyerek kedves egy háziállathoz, e viselkedését legcélszerűbb azonnali dicsérettel (jutalommal) megerősíteni. Ha például a gyerek ok nélkül megüt valakit, ez az agresszív viselkedés hatékonyabban kiküszöbölhető, ha a gyereket azonnal megdorgáljuk, mint ha megvárjuk, hogy este mindkét szülő otthon legyen.

A megerősítés lehet pozitív, azaz jutalom (a neurofeedback tréning során pl. filmnézéskor teljes képernyő, normál hang), és lehet negatív, azaz „büntetés” (képernyő méretének csökkenése, sistergő hang) is.

Ha a megerősítés negatív, azaz „büntetés”, akkor ez egy nemkívánatos választ, állapotot gyengíthet, (pl. az elkalandozó figyelemet), akár teljesen kiolthatja, gátolhatja a következő megjelenését.

Ha a megerősítés pozitív, azaz jutalom, akkor ez egy új válasz, állapot tanulását serkenheti (pl. a koncentrált figyelem elérését).

Ha például egy kisgyerek krétával tanul rajzolni és mindannyiszor elveszik tőle a krétát (büntetés), amikor összefirkálja a falat (nemkívánatos válasz), megtanulja, hogy ezt ne tegye. A büntetést arra használjuk, hogy csökkentsük a nem kívánt viselkedés valószínűségét.

A büntetés akkor tudja megszüntetni a nemkívánatos válaszokat, ha az elérhető alternatív válaszokat jutalmazzák.

Az operáns kondicionálásnál a választ következetesen követi a megerősítő esemény, és az egyén megtanulja a választ és a megerősítést összekapcsolni. Az egyén az operáns kondicionálás során egy tudást sajátít el a válaszmegerősítő kapcsolatról.

Milyen esetekben használható a neurofeedback módszer?

Az EEG-biofeedback módszert kezdetben figyelemzavar, ADHD és autizmus spektrumzavar esetében kiegészítő kezeléseként alkalmazták, mára számos más probléma esetén is segítséget nyújt, pl. viselkedési problémák, tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, fejfájás, alvászavar, szorongásos kórképek, stressz, demencia, depresszió.

Mivel az egészséges embereknek is lehetőséget biztosít a testi-szellemi teljesítőképesség fokozására, a csúcsteljesítmény kibontakoztatására és a kreativitás fejlesztésére, használják az élsportolók, táncosok tréningjében; menedzserek szellemi hatékonyságának fokozásában; diákoknak vizsgaidőszakban, nyelvvizsgára felkészülésnél a tanulás hatékonyságának növelésére.

A neurofeedback modern informatikával támogatott, aktív tanulásra és önfejlesztésre épülő tréning.

Az agyműködést harmonizáló tréninget bárki alkalmazhatja.

Összességében elmondható, hogy ma már a felhasználási terület rendkívül széles:

  • teljesítménynövelés
  • koncentráció fokozás
  • stressz-csökkentés
  • alvászavarok
  • hiperaktivitás
  • figyelemzavar
  • tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszortográfia, diszkalkulia
  • fejfájás
  • szorongás
  • labilis kedélyállapot
  • autisztikus zavarok
  • agysérülések utáni rehabilitáció
  • születéskori oxigénhiányból adódó sérülések

GY.I.K.

Meddig tart egy tréning?

A tréning általában 30 percig tart, ez az időtartam a kívánt céltól és a páciens terhelhetőségétől függően változhat.

Hány alkalomra van szükség?

Ahogy minden eset, úgy minden ember más és más. Előre nem lehet megmondani, hogy ki miként reagál a neurofeedback tréningre.

A tréning megkezdése előtti anamnézis felvétel és felmérés alapján általában 20-40 kezelés javasolt ahhoz, hogy az eredmények valóban láthatóvá váljanak; ahhoz pedig, hogy az elért eredmény tartós maradjon általában 40-60 kezelés szükséges. Valakinél az 5. alkalom után elkezdődik a változás, valakinél csak a 20. alkalom után érzékelhető a javulás.

Ahhoz, hogy az agyműködés normalizálódjon, és a kívánt hatást tartósan elérhessük, átlagosan 40-60 fejlesztő alkalomra van szükség.

Mennyire tartós az elért eredmény?

Miután az agy megtanulta a hatékony működés mögött álló élettani tevékenységet, ezt a tudást a továbbiakban önállóan és aktívan használja. A tanulás mintegy „áthuzalozza” az idegsejt hálózatokat, a neurofeedback során új működési mintázatokat tanuló agy aktívan tovább használja az elsajátított képességet, az új működési mintázatok a tréning befejezése után is megmaradnak. Ezzel magyarázható, hogy a neurofeedback fejlesztéssel elért eredmények tartósan megmaradnak, a tréninget indokolttá tévő panaszok a tréningsorozat befejezése után sem térnek vissza.

Bizonyos esetekben mindazonáltal szükséges lehet az elért eredmény fenntartásához néhány havonta 1-1 megerősítő ismétlésre.

Jár-e valamilyen veszéllyel, kellemetlenséggel vagy mellékhatással az EEG-vizsgálat?

Az EEG-biofeeedback (neurofeedback) non-invazív (beavatkozást nem igénylő) vizsgálat, terápia.

Biztonságos, nem jár veszéllyel, fájdalommal. Az elektródák csak az agy elektromos jeleit rögzítik, maguk semmiféle elektromos impulzust nem bocsátanak ki. Nincs mellékhatása.

Ki lehet neurofeedback tréner?

A neurofeedback, mint módszer és eszköz használata itthon a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Magyar Szimbólumterápiás Egyesület akkreditált képzésén sajátítható el. Neurofeedback fejlesztést csak az arra kiképzett szakember végezhet, aki emellett humán alapdiplomával rendelkezik.

Árak

Konzultáció és felmérés: 25 000 ft

1 alkalom tréning: 9000 ft

10 alkalmas bérlet: 85 000 ft