Telefon
+36 30 972 89 23
Email
bernadette.csenyi@gmail.com
Nyitvatartás
Bejelentkezés alapján
Kecskemét, Mikes utca 13. 1./3. (Kaputelefon: 3#)
Telefon
+36 30 972 89 23
Email
bernadette.csenyi@gmail.com
Nyitvatartás
Bejelentkezés alapján
Kecskemét, Mikes utca 13. 1./3. (Kaputelefon: 3#)
Az érzékelésünkön, észlelésünkön, figyelmünkön múlik az adott pillanatban jelen lévő valóság felfogása és hatása ránk. Az érzékelés nem más, mint a külvilág ingereinek felfogása az érzékszervek, illetve érzékelő sejtek (receptorsejtek) segítségével. Az észlelés az érzékszervekre ható ingerek jelentéssel való felruházása, értelmezése. Fejlesztésének területei:
1. Mozgás és egyensúlyészlelés fejlesztése
2. Látásérzékelés fejlesztése
3. Hallásérzékelés fejlesztése
4. Taktilis, tapintási észlelés
5. Tér észlelés (testtudat, téri tájékozódás)
6. Idő észlelés (sorrendiség, tájékozódás)
A figyelem ingerek közötti szelektálás. A figyelem kiemeli, pontosabbá és élesebbé teszi észlelésünket. Optimális feltételeket teremt az információk felfogásához és feldolgozásához. Fejlesztésének területei:
1. Tartós figyelem fejlesztése
2. Intenzív figyelem fejlesztése
3. Szelektív figyelem
4. Megosztott figyelem fejlesztése
Emlékezetünknek köszönhetően a korábbi észleleteinket fel tudjuk idézni, anélkül, hogy az őket eredetileg kiváltó ingerek jelen lennének.
Az emlékezet fejleszthető ( rövid távú emlékezet, hosszú távú emlékezet, auditív emlékezet – hallás utáni megjegyzés és felidézés, vizuális emlékezet – szemünkkel érzékelt dolgok felidézése, taktilis érzékelés – tapintás útján megismert dolgok felidézése, mozgásos emlékezet, térbeli emlékezet, időbeli emlékezet ).
A gondolkodás a legmagasabb rendű mentális folyamat, a valóság összefüggéseinek megértését, új ismeretek szerzését és problémák megoldását teszi lehetővé. Fejlesztésének területei közé tartozik pl. különbségek megfigyeltetése, változás megfigyeltetése, analizáló – szintetizáló képesség fejlesztése, hiányok pótlása (szimmetria, rész-egész viszony, téri, idői tájékozódás fejlesztése, testfogalom fejlesztése, szám- és mennyiségfogalom fejlesztése.
A fülkagyló feladata a hangok összegyűjtése és a hallójáratba vezetése. Az emberi fülkagyló nem mozgatható, ezért a hangok megfelelő összegyűjtéséhez az egész fejünket kell mozgatnunk. Ez történik olyankor, amikor valakihez odafordulunk, hogy jobban halljuk, amit mond. A fülkagylón keresztül tehát a hang a hallójáratba, majd a dobhártyához jut, amely a hanghullámok hatására rezgésbe jön. A dobhártya az első állomása a külvilágból érkező hang átalakításának.
Az erősítés elsősorban a 3000 Hz körüli hangokat érinti, mivel a hallójárat ezen a frekvencián maga is rezgésbe jön, és ez néhány decibellel hangosabbá teszi a hangokat.
Az ellenállás-csökkentést a dobhártya és a középfül hallócsontocskái valósítják meg azáltal, hogy a hanghullámokat mechanikai rezgéssé alakítják, és ez a mechanikai rezgés hozza mozgásba a csigában található folyadékot. A hallócsontocskák nélkül a levegő rezgése közvetlenül a folyadékra tevődne át, ez pedig jelentős energiaveszteséget okozna a két közeg sűrűségkülönbsége miatt. Az áttétel hatékonyságát az is javítja, hogy a dobhártya és az ovális ablak mérete különböző, egy nagyobb felületről egy kisebb felületre tevődik át a mozgás (a levegő rezgése), ez szintén erősítő hatású.
A középfül másik feladata a túlterheléssel szembeni védelem, ami az akusztikus reflex révén valósul meg. Az akusztikus reflex egy nagy intenzitású hang hatására bekövetkező automatikus izomösszehúzódás a középfülben, amely korlátozza a hallócsontocskák mozgását, és ezáltal csökkenti az átvitt hangerőt, megvédve a belső fület a túl intenzív ingerléstől. Az akusztikus reflexet elsősorban alacsony frekvenciájú hangok váltják ki, ezért a feltételezések szerint egyik fő funkciója a saját magunk által létrehozott hangokra (pl. beszédhangokra) való érzékenység csökkentése (a beszédhangok főként alacsony frekvencia-összetevőkből állnak). Ezen elképzelés szerint tehát az akusztikus reflex arra (is) szolgál, hogy ne süketüljünk meg a saját magunk által produkált beszédtől.
A csiga három kamrára oszlik (vesztibuláris csatorna, csigavezeték és dobcsatorna). A három csatorna egymással párhuzamosan fut a csiga teljes hosszában. A kamrákat kitöltő folyadékok két dolog miatt is fontosak: egyrészt a hallási inger idegi impulzussá alakításában van fontos szerepük, másrészt pedig a csiga sejtjeinek táplálásában vesznek részt. A csigában ugyanis nincsenek vérerek, amelyek a sejtek működéséhez szükséges tápanyagot szállíthatnák, mivel lüktetésük túlságosan nagy zajjal járna, és megnehezítené a receptorsejtek által érzékelt hallási ingerek átalakítását elektromos impulzussá. A csiga három csatornáját hártyák választják el egymástól. Az egyik az alaphártya, amely a dobcsatorna és a csigavezeték között található, a másik pedig a Reissner-hártya, amely a csigavezeték és a vesztibuláris csatorna között helyezkedik el. A hallási észlelés szempontjából az alaphártya lesz kulcsfontosságú, mivel ez az a szerv, amely a hallási ingereket feldolgozó receptorokat tartalmazza.
Az alaphártya tetején helyezkedik el az úgynevezett Corti-szerv. A Corti-szerv fő alkotóelemei a következők: az alaphártyán található támasztósejtréteg, a támasztósejtekből kiálló szőrsejtek sorai és a fedőhártya. A Corti-szervben található szőrsejtek azok a receptorok, amelyek végül is a hangot idegi impulzussá alakítják. Ez úgy történik, hogy a csiga csatornáiban végighaladó nyomáshullám az alaphártyát is mozgásra készteti. Az alaphártya mozgásának hatására a szőrsejteken található csillók is elmozdulnak, és ennek hatására olyan elektrokémiai változások történnek a sejtekben, amelyek kiváltják azok kisülését, vagyis egy idegi impulzus elküldését a velük összekapcsolódó hallóidegrostokon keresztül az agyba.
A mielinizáció az a folyamat, amely által, az idegsejtek egy zsírsejtekből álló szigetelést, mielinhüvelyt kapnak, amely az impulzusok gyorsabb terjedését teszi lehetővé” (Cole–Cole: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest, 1998. (168. p., 2. bek.)
Ez a folyamat az agy egyes területei közötti összeköttetések kialakulását segíti.
Az érzékelésünkön, észlelésünkön, figyelmünkön múlik az adott pillanatban jelen lévő valóság felfogása és hatása ránk. Az érzékelés nem más, mint a külvilág ingereinek felfogása az érzékszervek, illetve érzékelő sejtek (receptorsejtek) segítségével. Az észlelés az érzékszervekre ható ingerek jelentéssel való felruházása, értelmezése. Fejlesztésének területei:
1. Mozgás és egyensúlyészlelés fejlesztése
2. Látásérzékelés fejlesztése
3. Hallásérzékelés fejlesztése
4. Taktilis, tapintási észlelés
5. Tér észlelés (testtudat, téri tájékozódás)
6. Idő észlelés (sorrendiség, tájékozódás)
Felhasznált forrás: www.jgypk.hu A tanulásban akadályozottak pedagógiájának komplex megközelítése, A kognitív képességek rendszere
A figyelem ingerek közötti szelektálás. A figyelem kiemeli, pontosabbá és élesebbé teszi észlelésünket. Optimális feltételeket teremt az információk felfogásához és feldolgozásához. Fejlesztésének területei:
1. Tartós figyelem fejlesztése
2. Intenzív figyelem fejlesztése
3. Szelektív figyelem
4. Megosztott figyelem fejlesztése
Felhasznált forrás: www.jgypk.hu A tanulásban akadályozottak pedagógiájának komplex megközelítése, A kognitív képességek rendszere
Emlékezetünknek köszönhetően a korábbi észleleteinket fel tudjuk idézni, anélkül, hogy az őket eredetileg kiváltó ingerek jelen lennének.
Az emlékezet fejleszthető ( rövid távú emlékezet, hosszú távú emlékezet, auditív emlékezet – hallás utáni megjegyzés és felidézés, vizuális emlékezet – szemünkkel érzékelt dolgok felidézése, taktilis érzékelés – tapintás útján megismert dolgok felidézése, mozgásos emlékezet, térbeli emlékezet, időbeli emlékezet ). Felhasznált forrás: www.jgypk.hu A tanulásban akadályozottak pedagógiájának komplex megközelítése, A kognitív képességek rendszere
A gondolkodás a legmagasabb rendű mentális folyamat, a valóság összefüggéseinek megértését, új ismeretek szerzését és problémák megoldását teszi lehetővé. Fejlesztésének területei közé tartozik pl. különbségek megfigyeltetése, változás megfigyeltetése, analizáló – szintetizáló képesség fejlesztése, hiányok pótlása (szimmetria, rész-egész viszony, téri, idői tájékozódás fejlesztése, testfogalom fejlesztése, szám- és mennyiségfogalom fejlesztése. Felhasznált forrás: www.jgypk.hu A tanulásban akadályozottak pedagógiájának komplex megközelítése, A kognitív képességek rendszere
Önismeret és éntudatosság: Az egyén azon képessége, hogy pontosan felismeri érzelmeit, gondolatait, valamint ezek hatását saját viselkedésére. Az önismeret magában foglalja az önértékelési képességet: az egyén pontosan ismeri erősségeit, korlátait, valamint feltételezi, hogy rendelkezik önbizalommal és optimizmussal a jövőre nézve. Zsolnai Anikó − Rácz Anna − Rácz Kata: Szociális és érzelmi tanulás az iskolában Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/10. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.10.59
Önmenedzselés: Az egyén azon képessége, hogy hatékonyan szabályozza érzelmeit, gondolatait és viselkedését a különböző élethelyzetekben. Ez magában foglalja a stresszkezelést, az impulzusok megfékezését, valamint azt, hogy képes motiválni magát és dolgozni a kitűzött személyes és tanulmányi célok elérése érdekében. Ez jelenti azt is, hogy az egyén más számára is ki tudja fejezni érzelmeit, valamint képes arra, hogy mindig a helyzetnek megfelelő magatartást mutasson. Zsolnai Anikó − Rácz Anna − Rácz Kata: Szociális és érzelmi tanulás az iskolában Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/10. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.10.59
Társas tudatosság: Az egyén azon képessége, hogy elfogadja és megértse a különböző háttérrel és kultúrával rendelkező embertársait. Felismeri és elfogadja a hasonlóságokat, különbségeket. Képes elfgadni és megérteni a társadalmi és etikai viselkedési normákat, valamint elismeri a család és az iskola, mint közösségi formák támogató erejét. Zsolnai Anikó − Rácz Anna − Rácz Kata: Szociális és érzelmi tanulás az iskolában Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/10. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.10.59
Társas készségek: Az egyén azon képessége, hogy különböző egyénekkel és csoportokkal egészséges és jutalmazó kapcsolatokat alakítson ki. Ez magában foglalja az őszinte, nyílt kommunikációt, az aktív hallgatást, az együttműködést, valamint azt, hogy képes ellenállni a nem megfelelő társadalmi nyomásnak. Jelenti továbbá a konstruktív konfliktuskezelést, valamint a segítségkérést és segítségnyújtást. Zsolnai Anikó − Rácz Anna − Rácz Kata: Szociális és érzelmi tanulás az iskolában Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/10. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.10.59
Felelős döntéshozatal: Az egyén azon képessége, hogy az etikai, társadalmi normákat alapul véve, valamint saját és más biztonságát és jóllétét tiszteletben tartva együttműködő és tiszteletteljes viselkedést tanúsít személyes és társas kapcsolataiban. Cselekvéseit és azok következményeit reálisan értékeli az iskolában, a családjában és a tágabb környezetében egyaránt. Zsolnai Anikó − Rácz Anna − Rácz Kata: Szociális és érzelmi tanulás az iskolában Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/10. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.10.59
Atkinson és munkatársai (2005) megfogalmazásában a figyelem az a képesség, hogy bizonyos információk részleteit kiemeljük, míg más információkat ezzel egyidejűleg figyelmen kívül hagyunk.[1] (Atkinson, R.C., Hilgard, E.R., Smith, E.E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B.L., & Loftus, G.R. (2005). Pszichológia. Osiris, Budapest)
„A figyelem szerves része az észlelésről, tanulásról, emlékezetről, gondolkodásról, azaz a megismerési folyamatokról szóló tudásunknak, de nem maradhat ki a motiváció és az érzelmek tárgyalásából sem.”[3] (Czigler, I. (2005) A figyelem pszichológiája. Osiris, Budapest)
A figyelem az észlelés intenzív, koncentrált formája, amely következtében bizonyos ingerek előtérbe kerülnek a többivel szemben; valamennyi pszichés működésünk velejárója; egy olyan szelektív folyamat, amely bizonyos ingerek hatékonyságát felerősíti, másokét pedig csökkenti. (Pszichológiai lexikon (2007). Budapest, Helikon)
Környezetünk hatalmas információáradattal bombázza érzékszerveinket minden pillanatban. Az információval elárasztott ember bármilyen feladaton is dolgozik, a bejövő információ legnagyobb része lényegtelen. Az észlelőrendszernek és az agynak rendelkeznie kell valamilyen módszerrel, hogy a bejövő információt megszűrje, és a szükséges dolgokat megtartsa, hiszen sokkal több a minket érő inger, mint amennyi kapacitással rendelkezünk ezek feldolgozására. Hogy az ingerek sokaságából mit észlelünk, azt a figyelem határozza meg. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Figyelem)